Jó veled. Ilyen egyszerű.

Anélkül, hogy naponta tűzijátékot várnék, vagy rózsaszirmokkal teleszórt otthont, vagy bármit, ami mű.

Ha te ott vagy, az nekem elég.

A legváratlanabb pillanatokban önt el a hála,

amiért te vagy mellettem.

Éppen te… Valami őrült szerencsém van! Annyi ember közül engem választottál.

Már maga a tény is, hogy találkoztunk… Mi lett volna, ha elmegyünk egymás mellett?

Ha aznap valamelyikünk nem arra kanyarodik? Ha közbejön valami?

Még a gondolat is félelmetes, hogy mi lenne velem, nélküled. Mert tudom, hogy csak veled lehetek önmagam, s csak téged szerethetlek így.

Nyugodtan, hálával telve, magamnál is jobban. 

Csak így, egyszerűen.

Clara