A talajban rejlik a szatmári szilva titka

Szinte felsorolhatatlanul sok pozitív élettani hatása miatt nem véletlenül emlegetik a szilvát csodabogyóként Magyarország számos vidékén.

A gyümölcsnek mintegy kétezer fajtája ismeretes világszerte, ebből is az egyik legfinomabb a szatmári szilva, amely négy folyó hordalékából keletkezett jó minőségű talajnak és a térségre jellemző mikroklímának köszönheti utánozhatatlan ízét.

Az Agricolae Kft. a főzés értékeit megtartva, de annak technikai hiányosságait kiegészítve 2006 óta készít egyedi technológiával szatmári szilvalekvárt, minőségi munkájukat pedig a közelmúltban két Magyar Termék védjeggyel ismerték el.

A szilva a rózsafélék családjához tartozó csonthéjas gyümölcsünk, mely számos jótékony hatással bír az egészségünkre, sokszor mégis méltatlanul kevés szó esik róla. Nem véletlenül kapta hazánk egyes vidékein a csodabogyó nevet sem.

A szilva A-, B- és E-vitaminban gazdag és rengeteg ásványi anyagot tartalmaz. Emésztési zavarokra már őseink is előszeretettel fogyasztották, hiszen normalizálja a gyomor működését, de a benne lévő B-vitamin például nagyon fontos az idegrendszer számára és elősegíti az agy megfelelő működését is. Tudományos kutatások mutatták ki, hogy a gyümölcs a szívegészséget is javítja, sőt, a rák kialakulásának kockázatát is csökkenti. A teljesség igénye nélkül emellett fáradságűző, serkenti a veseműködést és jótékony hatással bír a terhesség alatt is.

Szerbiában édesebb, Lengyelországban savasabb, Szatmárban a legfinomabb

A szilvának világszerte összesen kétezer fajtáját ismerjük, mi pedig különösen szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ugyanis a szatmári szilva mind közül az egyik legfinomabb.

Bíró Csaba, a Szatmár Bereg Hungarikumaiért Egyesület elnöke arról beszélt, a szatmári szilva különlegességét négy folyó, a Kraszna, a Szamos, a Tisza és a Túr hordalékából keletkezett, jó minőségű talaj, illetve a térségre jellemző mikroklíma adja, melynek köszönhetően a gyümölcs kissé édes-savanykás ízvilágú.

„Az itt termő szilvában egyaránt jelen van a zamat – a savaktól – és a cukor. Példának okáért, ha északabbra megyünk Lengyelországba ott a gyümölcsök savasabbak, de kevésbé édesek, míg délen, például Szerbiában a szilva édesebb, de jellegtelenebb az íze” – fogalmazott a szakértő.

A szatmári szilvából természetesen legalább ilyen finom szilvalekvár készíthető, ezt teszi kiemelkedően magas minőségben az Agricolae Kft. Az 1998-ban megalapított magyar vállalat a hagyományos lekvárfőzés értékeit megtartva, de annak technikai hiányosságait kiegészítve készíti el a lekvár gombvákuum üstös technológiával, ennek köszönhetően a lekvárt 100 Celsius-fok helyett 50 Celsius-fokon főzik, így megmaradnak benne a vitaminok illetve az íz-illataromák. Ezáltal elérték, hogy a szilvalekvár HMF (égetett részecske) tartama az egészségügyi határérték alatt marad.

Nemcsak termék, érték is a szilvalekvárjuk

Az Agricolae Kft. több mint két évtizedes munkáját a közelmúltban el is ismerték. Bíró Alexandra logisztikai vezető ismertette, a Magyar Termék védjegyet a „Különleges minőségű szilvalekvár natúr 360g” és a „Különleges minőségű Szatmári szilvalekvár Nemtudom szilvából 240g” termékük kapta meg, többi lekvárjukat a Hazai Termék védjeggyel látták el.

„A védjegy számunkra azért fontos mert az eredetvédettség eléréséhez ez egy nagyon fontos lépcsőfok, a másik szempont pedig, hogy a hazai termék és annak népszerűsítése a határainkon belül és kívül cégünknek már évek óta szívügye. Magyar Termék csak olyan termék lehet, amely hazai alapanyagból készül és a feldolgozás minden lépése itthon történik. Mivel szilvalekvárjaink hozzáadott cukor nélkül készülnek, így ezek a termékeink abszolút megfeleltek a törvény által támasztott kritériumoknak” értékelt.

Hozzátette, cégük életében ez egy hatalmas mérföldkő, amely azt jelzi, hogy az elmúlt évek fejlesztései lassan beérnek, már nemcsak terméket, hanem értéket állítanak elő.

„Úgy gondoljuk, hogy a szatmári szilvalekvár mind szélesebb körű népszerűsítésével nemcsak az Agricolae Kft termékei válhatnak ismertebbé, hanem az, a szatmári régió hagyományaiban mélyen gyökerező tudás is, mely a kultúránk részét képezi” – mondta Saliga Csaba, a vállalat növényvédelmi szakembere.

A Szatmár Bereg Hungarikumaiért Egyesület az Agricolae Kft.-vel szorosan együttműködve és a Szent István egyetem szakértői gárdáját is segítségül hívva egy olyan komplex kutatás-fejlesztési projektben vesz részt, amely többek között arra is próbál választ találni, hogy a térség mikroklímája, termőtalajának összetétele és időjárási viszonyai hogyan befolyásolják a szilva zamatát, élvezeti értékéhez mivel járulnak hozzá. Ez a projekt az elkövetkező 3 évben a gyümölcsfák védelmének fejlesztésére koncentrál az egyetem részéről, a cég részéről pedig a gyümölcsfeldolgozás még hatékonyabbá tételére.

RECEPT

Szilvalekvárral töltött tepertős papucs

Hozzávalók:

  • 50dkg liszt
  • 1ek cukor
  • 3dl joghurt
  • 3dkg élesztő
  • bors
  • 30dkg tepertőkrém
  • 2db tojás
  • 1üveg szilvalekvár
  • fahéj
  • porcukor

Elkészítése:

  1. A lisztet egy tálba öntjük, hozzáadjuk a cukorral és egy evőkanál joghurttal felfuttatott élesztőt. A tetejére lisztet szórunk, 10 percig állni hagyjuk. Ezután hozzáadjuk a sót, a borsot, a darált tepertőt, egy tojást, a maradék joghurtot és összegyúrjuk.
  2. A tésztát kinyújtjuk, négyzetekre vágjuk, majd megtöltjük lekvárral és az ellentétes széleit felhajtva papuccsá formáljuk. Ha túl híg a lekvár, egy tojás sárgáját belekeverhetünk, ettől jobban összesül.
  3. A kifliket sütés előtt tojással megkenjük, majd előmelegített sütőben 180 fokon addig sütjük, amíg a teteje szépen megpirul. Amikor kihűlt, fahéjas porcukorral megszórjuk.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük