„A kétség motivál, ne félj tőle!” – Barbra Streisand

Ki az a színésznő, akinek a férjétől nem vár gyereket Phoebe Buffay a Jóbarátokban, az exférje viszont Ross és Monica apukáját alakította a sorozatban?

Annyit még elárulok, hogy idén ünnepli 77. születésnapját és nem csak a magánéletében volt szerencséje nagyszerű férfiakhoz.

Amikor Robert Redford esténként megnézte az Ilyenek voltunk aznap felvett anyagait, rendszerint azt mondta a rendezőnek: „Én szörnyű vagyok. De Barbra csodálatos. Hogy csinálja?”.

Most már biztosan mindenki tudja, hogy a hölgy nem más, mint Barbra Streisand, aki 1942. április 24-én született Brooklynban.

Édesapját korán elveszítette, hiánya nagy fájdalmat okozott számára egész életében.

A trauma feldolgozását nem segítette kritikus édesanyja sem, aki ellenezte lánya karriervágyait, és folyamatosan rombolta az önbizalmát.

„Érdekes, hogy mennyire el tud vakítani

egy tükör,

ha nem másokat, hanem magunkat

nézzük benne.”

Nehéz megfejteni a szülő magatartását, hiszen Streisandnak kivételes tehetsége van a színjátszáshoz, a zeneszerzéshez, forgatókönyvíráshoz.

Kétszeres Oscar-díjas, háromszoros Golden Globe-díjas

és többszörös Grammy-díjas előadóművész,

rendező és énekes.

Sidney Poitier-val és Paul Newmannal az első sztárok között volt az 1970-es években, akik saját produkciós irodát alapítottak.

Szerepeiben főként önfejű, hajthatatlan nőket alakít, drámai és komikus karakterek megformálásában egyaránt élen jár.

Kevesen tudják, hogy eredetileg a Barbara nevet kapta, de mivel kicsit sem rajongott érte, töröltette a középső ‘a’ betűt és Barbra-ra változtatta azt.

„Nem érdekel, mit mondasz rólam,

csak ügyelj rá, hogy

rosszul betűzd a nevem.”

Streisand a legsikeresebb előadók közé tartozik, több, mint 68,5 millió eladott albummal az Egyesült Államokban és összesen 145 millió értékesített lemezzel világszerte.

„A siker számomra az, ha van 10

mézédes dinnyém, és minden szeletnek

csak a tetejét eszem meg.”

 

Íme, még néhány elmés idézet a szülinapostól szerelemről, önbizalomról és életről:

 

„Miért küzd a nő tíz éven át azért, hogy megváltoztassa a férfi szokásait,

ha azután meg arról panaszkodik, hogy nem ugyanaz az ember,

akihez feleségül ment?”

 

 

„Mindnyájan vágyunk a szerelemre! Igaz? És miért?

Mert ez az élmény tölt el minket viruló elevenséggel.

Az érzékeink működnek, minden érzelem felerősödik, a hétköznapi valóság széthullik, és mi az egekben járunk. Tartson csak egy pillanatot, egy órát, egy délutánt, de az mit sem von le az értékéből. Mert olyan emlékeket őrzünk utána, amiket életünk végéig becsülni fogunk.”

(Tükröm, tükröm…)

 

 

„A megérzéseimre hagyatkozom…

A tapasztalatok nem számítanak.”

 

„Gondolkodtam rajta, hogy megplasztikáztassam az orrom, de senkiben sem bíztam eléggé.

Bárcsak megcsinálhattam volna én magam egy tükörrel!”

 

 

„Hiszek a szeretetben és a vágyban, a szexben és a romantikában.

Nem akarom, hogy ezek valami tökéletes egyenletet képezzenek.

Balhét és káoszt akarok. Azt akarom, hogy valaki megőrüljön értem. Szeretnék szenvedélyt, izzást és izzadságot. Valentinokat és Kupidókat akarok, az egész hülyeséget.

Mindent.”

(Tükröm, tükröm…)

 

 

„A kétség motivál, ne félj tőle.

A kétség és az önbizalom a mérleg

két karja, mindkettőre

szükséged van, kiegyenlítik egymást.”

Csiszár Lilla

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük