You are currently viewing Nem az óraátállítás oka, ha nem elég pihentető az alvás

Nem az óraátállítás oka, ha nem elég pihentető az alvás

Újraélednek a viták ilyenkor a közelgő őszi óraátállítás kapcsán. Az emberek egy része sajnálja, hogy az amúgy is gyorsan rövidülő nappalok még korábban véget érnek, így korábban sötétedik be, akkor, mikor még javában zajlanak a délutáni programok.

Mások jobban örülnek, hogy viszont a reggelek világosabbak lesznek, korábban kel fel a nap. Van, akit egyáltalán nem érint meg ez a dolog, megint mások pedig napokig kóvályognak, megzavarja a bioritmusukat az a 60 perc, amennyivel az óra mutatóját eltekerjük szombatról vasárnapra virradó éjszaka.

A nyári időszámítás ötlete az első világháború alatt merült fel, és először Németországban vezették be 1916-ban, majd más országok is követték a példát abban, hogy az év bizonyos időszakában az órákat egy órával előre vagy visszaállítják, és így energiát takarítsanak meg azáltal, hogy kihasználják a nappali fényt.

Az óraátállítás bevezetésének ötlete azóta széles körben elterjedt a világon a nyári időszámítást számos országban alkalmazzák, beleértve az Európai Unió országait, Észak-Amerikát, Dél-Amerikát, Ázsiát és az ausztrál térséget is. A pontos lista azonban időnként módosulhat az egyes országok belső határozatának megfelelően, amikor azért dönthetnek a nyári időszámítás bevezetése vagy eltörlése mellett, hogy az adott terület környezeti, gazdasági és társadalmi körülményeihez alkalmazkodjanak.

A mérlegelésnél az alábbi előnyök és hátrányok ütköznek meg egymással:

Előnyök:

  • Energia-megtakarítás – az óraátállítás lehetővé teszi, hogy az emberek a nappali fényt jobban kihasználják, ami kevesebb mesterséges világításra van szükségük, így a fogyasztott energia mennyisége csökkenhet.
  • Közlekedési biztonság –  a világosabb reggelek és esték csökkenthetik a közlekedési balesetek számát, mivel javulnak a látási viszonyok.
  • Turizmus –  a hosszabb nappali időszakok a turizmus számára is előnyösek lehetnek, mivel több időt adnak a látogatóknak a látnivalók felfedezésére.
  • Szórakozás és szabadidős tevékenységek –  a hosszabb nappali időszakok a szabadtéri szórakozás és sportolási lehetőségek számára is kedvezőek lehetnek. Az emberek több időt tölthetnek el a szabadban, ami pozitív hatással lehet az egészségre és a jólétre.

Hátrányok:

  • Gazdasági hatások – az óraátállításnak befolyásolhatja a kereskedelmet és a piaci viszonyokat. Ezenkívül fokozott költségeket is eredményezhet a közlekedés, az egészségügy és az energiaágazatokban.
  • Munka és termelékenység – a munkavégzés hatékonysága csökkenhet az átállás következtében. Ez a termelékenységvesztés számos iparágban és vállalkozásban jelentős hatással lehet a gazdasági eredményekre.
  • Egészségügyi hatások – az óraátállítás megzavarhatja az alvási ciklusokat és negatív hatással lehet az emberek általános egészségére és jólétére. Sokaknál megfigyelhetőek alvási rendellenességek, a koncentráció csökkenése és gyakoribbá váló hangulatváltozások az átállás időszakában.

Sokan leggyakrabban az utóbbi hátrányt hangsúlyozzák, pedig a SomnoCenter Alvászavar Központ szakértői szerint itt voltaképpen csak egy kismértékű alvásmegvonásról szó, hiszen szervezetünk másfél órát képes egy nap alatt visszaigazítani, tehát ez az 1 óra eltérés 1 nap alatt kiheverhető. Tehát még ha valaki érzékenyebb is erre, akkor is a második napra már alkalmazkodni fog az új helyzethez.

A SomnoCenter tanácsa szerint, ha szeretnénk hamarabb túljutni az óraátállítás okozta kellemetlenségen, érdemes egy-egy órával korábban lefeküdni a váltást megelőző, illetve követő napokban. Ha pedig kicsit tartalékolnánk, vagy utólag pihennénk ki az óraátállítást, akkor beiktathatunk egy nappali alvást is, a lehetőségekhez képest besötétített szobában.

Legfontosabb követendő szabály pedig az, hogy amúgy is alakítsunk ki egy egészséges alvási rutint, melyben nagyjából mindig azonos időben térünk nyugovóra, kellemes hőmérsékletet biztosítunk a hálószobában, lefekvés előtt 2-3 órával már nem fogyasztunk sem nehéz ételeket, sem alkohol- vagy koffeintartalmú italokat és limitáljuk vagy teljesen elhagyjuk a képernyőhasználatot is.

Ha mindezek ellenére sem ítéljük kellőképpen pihentetőnek az alvásunkat, akkor érdemes egy online alvástesztet elvégezni. Ha pedig fennállhat a gyanú, hogy alvászavarban szenvedünk, mielőbb forduljunk szakértőhöz és jelentkezzünk be egy alvásvizsgálatra.

A jó minőségű alvás ugyanis nem csupán az óraátállítás idején fontos szempont, hanem fizikai és mentális jóllétünk elválaszthatatlan része is.

Tetszett? Oszd meg mással is!

Vélemény, hozzászólás?