Fotópárokon a történelemmel átitatott, mesélő utcák – így változott meg a Naphegy és környéke

Budapest első és legrégebbi kerülete sokak szerint egyben a legélhetőbb is.

A belváros csak egy karnyújtásnyira van, mégis tele van a környék romantikával: történelemmel átitatott utcái legendákról mesélnek, mesés parkok, gyönyörű kilátás és a legjobb éttermek csábítják ide nem csak a budapestiek, de a turisták ezreit is.

Talán ezért is olyan nehéz ezen a környéken lakást vásárolni, hiszen ki akarna innen elköltözni? Sétáltunk egyet a Naphegyen és környékén, hogy visszatekintsünk, miként változott a környék az évszázadok során.

Budapest I. kerülete nem véletlenül kapta ezt a sorszámot, hiszen a budai Várhegyen született meg a város, ez volt évszázadokon át az ország központja. Bármerre is járunk, a történelem különböző korszakait magukon viselik az utcák és az épületek. A városkép változását sokszor nem a szándék vezérelte, sokkal inkább a harcok, a katasztrófák. Vannak épületek, amiket sikerült restaurálni, vannak, amik áldozatul estek, a változás azonban elkerülhetetlen és – még ha elsőre nem is mindig tűnik úgy – sok esetben akár jót is hozhat a következő nemzedéknek.

Ilyen környék a Tabán és a Naphegy is, ahol már az újkőkorban megtelepedett az ember, a rómaiak pedig a Naphegy lejtőin a 3. századtól kezdőden szőlőt termesztettek, a birtokok pedig egészen a XX. század elejéig fennmaradtak. Naphegy lankái évszázadokig beépítetlenek maradtak, ez köszönhető annak is, hogy 1752-ben „várvédelmi körzet” címszóval a beépíthetőségét rendeletileg is szabályozták. Többször pusztította tűzvész és a folyóparti területeit árvíz, ezek az események pedig mind formálták az épített és természetes környezetet egyaránt.

Tabán, Pásztor lépcső a Gellérthegy utca irányából az Árok utca felé nézve – forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum, Cordia fotó/ Antal László

Egy 1885-ös térképen már szerepel a ma ismert Naphegy öt utcája – Mészáros, Gellérthegy, Naphegy, Lisznyai és Czakó utca –, de a mai épületeinek többsége 1910-1939 között épült. A hegyről elnevezett, lejtős Naphegy utca házai sok hasonlóságot mutatnak: mediterrán jellegű, színes, díszes homlokzatok, erkélyek és kovácsoltvas kapuk jellemzik őket.

A Naphegy utca 17. homlokzata – forrás: Cordia fotó

Az itt épült, legkarakteresebb házak közül több (15.,17.,19.,21.) Németh László Lipót műépítész nevéhez fűződik. A házak 1914-ben épültek, az akkor kitört I. világháború miatt a befejezésük különösen nagy nehézségekbe ütközött.

Naphegy utca, előtérben a 45. számú ház – forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Városrendezési és Építészeti osztálya, Cordia fotó/ Antal László

Az utca különlegessége, hogy épületeinek két utcára is van bejáratuk, a páratlan oldali házaknak a Lisznyai utca felé, a páros oldalnak pedig a Gellérthegy utca felé, a két utca között helyenként akár 7-8 méter szintkülönbséggel.

Naphegy utca és Gellérthegy utca a 20-as évek körül, forrás: wikipedia/Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény, Cordia fotó/Antal László

Ilyen kedvező adottságú telekre fog megépülni a környék jelenleg egyetlen újépítésű lakóépülete, a Naphegy12 by Cordia. A területen egy leromlott állapotú, többszintes oktatási épület állt, Gellérthegy utcai főbejárattal, melynek a Naphegy utca felé nem volt egységes és illeszkedő homlokzata.

A Gellérthegy utca 7. szám alatti iskolaépület a Google street view felvételén, és a Cordia által a helyére tervezett lakóház homlokzata

A Cordia által fejlesztett exkluzív, 44 lakásos társasházánál elsődleges szempont volt, hogy tökéletesen illeszkedjen mindkét utcaképbe, mégis képviselje a fejlesztő által megszokott friss, modern, letisztult stílust. A homlokzaton a téglaburkolatos tömbök, és visszahúzott, teraszokkal tagolt csatlakozó részek jelennek meg. A környező utcákban több, hasonló arányú épületet láthatunk.

A telek Naphegy utca felőli oldala (Google street view), és a Naphegy12 látványterve

Az évek óta üresen álló épület, amelynek a helyére az új társasház kerül, lehetőséget ad az új lakást keresők számára, hogy Budapest egyik legélhetőbb, legkülönlegesebb környékén vásároljanak exkluzív otthont, mindezzel pedig talán egy új korszak is kezdőik a negyed életében.

Kereszt tér, balra fenn a Czakó utcai elemi iskola ma sportpálya van a helyén – forrás: Fortepan/Korda Judit, Google street view

Az 1930-as budapesti városrendezést követően a Naphegy környékén csak néhány régi tabáni ház maradt meg, az egyik az 1945 januári budapesti ütközetben elpusztult Tabán iskola volt. Mivel a Naphegy és a Tabán a második világháború alatt is stratégiailag fontos terület volt, első számú célpontként gyakran érte támadás. Az iskola egykori helyén ma sportpálya található.

Naphegy utca, szemben a Gellért-hegy az Orom utca és a Bérc utca házaival – forrás: Fortepan/Lettner József, Cordia fotó/Antal László

Az 1945-ös ostrom után a Tabán többi épülete is eltűnt. A szabad terület beépítésére több terv is született, melyek igazán sohasem arattak osztatlan sikert.  Végül megmaradt Buda egyik legnagyobb parkjának, ahol nyaranta több szabadtéri rendezvényre is kerül sor.

Rác gyógyfürdő a Gellérthegy lábánál. A hegyoldalban a Hegedűs villa az Orom utcában – forrás: Fortepan/Fortepan, Cordia fotó/Antal László

Ez a nagypolgári környék történelmi események és cselekedetek színtere volt, és számos híresség is lakott itt, például Kaffka Margit és Balázs Béla a Naphegy utcában, a Fadrusz János szobrász pedig a Lisznyai utcában építtette fel a műtermeit is magában foglaló hatalmas villaépületet.

Gellérthegy utca a Mészáros utca felé nézve, az épületek mellett a keresztező Orvos lépcső – forrás: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs központ, Cordia fotó/Antal László

Bár a környék házain erősen meglátszik az elmúlt száz év történelme, mégis érződik még az egykori miliő, amiben időnként egy-egy restaurált, vagy akár egy új épület visszahozza az impozáns régmúltat idéző hangulatot, és újra megszilárdítja a kerület vonzerejét.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.