Szexszimbólumból lett harcos állatvédő – a francia istennő, Brigitte Bardot

Férfiak millió álmodoztak róla, a nőket pedig majd megette a sárga irigység, amikor csak meglátták, miközben minduntalan igyekezték lemásolni.

A 60-as évek szexszimbóluma volt, aki keményen diktálta a divatot öltözködésével, sminkjével és hajviseletével. De Brigitte Bardot nemcsak egykori szexistennő, hanem színésznő, énekes és napjainkban lelkes állatvédő is.

Brigitte Anne-Marie Bardot 1934. szeptember 28-án született Párizsban, Louis Bardot és Anne-Marie Mucel katolikus szülők lányaként. Brigitte jómódban nevelkedett: családja hét hálószobás lakásában lakott egy fényűző kerületben. Viszont apja megkövetelte tőle, hogy viselkedése úrihölgyhöz méltó legyen. Édesanyja alaposan megválogatta a játszótársait, és ennek eredményeként Bardotnak nagyon kevés gyermekkori barátja volt. Legtraumatikusabb élménye az volt, amikor húgával összetörték szülei kedvenc vázáját, miközben a házban játszottak. Apja húszszor megostorozta őket és onnantól kezdve “idegenként” bántak velük.

Édesanyja balettkarriert álmodott neki. Nagy volt az öröm, amikor felvették a Párizsi Konzervatóriumba, ahol három évig tanult. Mégsem a balett lett a fő profilja, ugyanis tánctudása mellett szépségével is felhívta magára a figyelmet. Ennek köszönhetően 1949-ben, 15 évesen az Elle címlapján szerepelt fiatal divatmodellként.

Ez mindjárt színészi ajánlatot hozott neki, ámde szülei ellenezték, hogy színésznővé váljon, csak nagyapja támogatta benne. A meghallgatáson Bardot találkozott Roger Vadim rendezővel, aki később értesítette: mégsem forgatnak filmet, viszont hamar egymásba szerettek.

Szülei hevesen ellenezték kapcsolatukat; apja egy este bejelentette, hogy Angliában folytatja tanulmányait, és vásárolt neki egy vonatjegyet másnapra. Bardot öngyilkos akart lenni és a fejét az égő sütőbe készült tenni, de szülei időben megállították, és végül elfogadták a kapcsolatot, azzal a feltétellel, hogy 18 éves korában házasodnak össze.

Bardot 1952-ben ismét feltűnt az Elle címlapján, amely megint filmes ajánlattal kecsegtette. 1952-ben szerepelt először kamerák előtt A normandiai odú című film forgatásán. Rá egy évre Hollywoodban Kirk Douglas partnereként játszott A szerelem törvényében. Ám a sikert az 1956-os film hozta meg neki, az És Isten megteremté a nőt.

A film – a társadalmi gátakat áttörő merész színésznővel együtt – sokkolta az embereket,
hiszen már a kezdő jelenetben anyaszült meztelenült mutatkozott meg.
Az asztalon történő mezítlábas tánca pedig a kritikusok szerint
a filmtörténet egyik legerotikusabb jelenete.

Mindenesetre a szőke szépség egy-kettőre a szexuális forradalom megtestesítőjévé vált. A világban kitört a Brigitte-láz. Minden nő úgy akart kinézni, mint a macskaszemű kócos szépség, akinek ha olyan kedve volt, melltartó, sőt, akár cipő nélkül jelent meg egy étteremben. Mindegy, hogy miniszoknyát viselt vagy farmert pólóval, mindenben dögös volt.

Mindeközben 1952. december 20-án, 18 éves korában végül Bardot feleségül ment Roger Vadimhoz. Később így nyilatkozott házasságukról:

 „Egyszerre volt a tanárom és a társam. Teljesen rábíztam magam.”

De a házasságuk hamar megromlott és 1957 -ben elváltak. Bár nem született közös gyermekük, de kapcsolatban maradtak, sőt később is együttműködtek különböző projektekben. A válás oka a színésznő két másik férfival való viszonya volt.

Addigra már Brigitte lábai előtt hevert a világ. Elkészült a róla szóló Kedves Brigitte című amerikai film is. Olyan nagysikerű produkciókban szerepelt, mint Viva Maria, a Hímnem, nőnem és az 1968-ban készült Shalako című westernfilm, amelyben Sean Connery oldalán látható.

De nemcsak a színészetben, hanem az éneklésben is tehetségesnek bizonyult
és öt nagylemezt, továbbá számos kislemezt adott ki.

Az 1959-es újabb férjet hozott neki: Jacques Charrier színésszel házasodott össze, akitől a sztár egyetlen gyermeke született: Nicolas-Jacques Charrier, 1960. január 11-én. A probléma csak az volt, hogy

sem a terhesség ideje alatt, sem azután
nem ébredtek a színésznőben anyai érzések.
Valósággal menekült otthonról

és gőzerővel vetette bele magát az Igazság forgatásába, ahol megismerkedett és összegabalyodott színészkollégájával Sami Frey-jel. Mikor ez kitudódott, hatalmas botrány kerekedett. A sajtó le sem szállt a művésznő nyakáról, aki idegösszeomlást kapott és öngyilkosságot kísérelt meg. Miután a pár 1962-ben elvált, Nicolas a Charrier családban nevelkedett, és alig volt kapcsolata biológiai anyjával felnőttkoráig.

Az anyaság helyett pedig ismét a házasságot választotta. Harmadik férje a sikeres Gunter Sachs, a német milliomos lett. A lánykérés meglehetősen hollywoodira sikerült:

a férfi száz szál vörös rózsát szórt szét Brigitte birtokán egy helikopterből.

1966-ban össze is házasodtak és ahogy lenni szokott: eleinte remekül megvoltak, de három évvel később el is váltak. Brigitte szerint a férje csak fel akart vágni vele, ám Gunter szerint felesége volt a házi sárkány, aki mindenen problémázott és kiszámíthatatlan volt a hangulata.

Az elkövetkező években Bardot egymás után randevúzott és ember legyen a talpán, aki felsorolja számos szeretőjét. De úgy néz ki, hogy az ő szerencseszáma a négyes, ugyanis 1992-ben ismét megházasodott és Bernard d’Ormale mellett végre meglelte a boldogságot.

Utolsó filmjét, a Don Juant 1973-ban forgatta, azután visszavonult. Miután több mint negyven filmben szerepelt és több zenei albumot készített, úgy döntött, hogy életét az állatvédelemnek szenteli. Mindig is nagy állatbarát volt és maga is mesélt arról, miszerint nehéz időszakaiban sokszor a házi kedvencei segítették át.

Ám nemcsak az állatokért harcolt az elmúlt években,
hanem a saját egészségéért is, amikor 1983-84-ben mellrákkal kezelték.

Már 1986-ban létrehozta a Brigitte Bardot Alapítványt az Állatok Jólétéért és Védelméért. Vegetáriánus lett és hosszú évek óta szinte folyamatosan tele van a sajtó azzal, hogy éppen kiket a védő szárnyai alá. Harcolt többek között a kanadai fókavadászat, Feröer-szigeteki delfinek leölése, a bikaviadalok, a japán bálnavadászat, a bukaresti kóbor kutyák és ausztrál macskák lemészárlása ellen és a lóvágóhidak bezárásáért is ringbe szállt.

És bár eutanáziától mentett meg elefántokat, ő maga támogatja az emberek körében történő eutanáziát, és az öngyilkossághoz való jog elismerését. Ettől függetlenül kétség sem fér ahhoz, hogy rettentően jó szíve van, és hogy kivételes tehetség a szakmájában.

Aki szeretne még többet megtudni róla, annak érdemes elolvasnia a memoárját, A küzdelem könnyei c. önéletrajzi kötetét.

Wadolowski-Balogh Orsolya

(képek forrása: Pinterest)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük