Egyéjszakás kaland? Elmondom, mi a baj vele!

Merthogy, van baj vele. Nem is kevés.

De nem kell megijedni, nem ám ilyen erkölcsi prédikációról lesz szó, hogy egy rendes ember, meg a rendes ember lánya, és a női méltóságunk, meg az esküvő előtt.

Ez hülyeség.

Mármint a női méltóság nem és arra sem akarlak biztatni, hogy most aztán fűvel-fával, de legyünk őszinték!

Vannak az ember életében olyan időszakok –

ha nem tartozik azon szerencsések közé, akik már középiskolában

megtalálták a nagy őt és jöhetett a boldogság – amikor egyedül van.

Ki hosszabb, ki rövidebb ideig és hát a biológia, az biológia. A szex meg ugyanolyan alapvető biológiai szükséglet, mint az evés, az ivás, vagy éppen a pihenés. Az érintésmegvonásnak hosszú távon lelki és fizikai tünetei is vannak, én pedig senkit nem fogok elítélni azért, mert nem akar depresszióba süllyedni.

Múltkor csajos estét tartottunk a barátnőimmel és a harmadik kör után, mint ahogy az lenni szokott, feljöttek a pasik. És a kalandok. E. teljes mértékben elzárkózott tőle, hogy ő soha nem tudna egy idegennel, ő annál sokkal gátlásosabb, meg fél is és különben is, „ő nem olyan lány”.

M.-el összenéztünk, ugyanis, ha felmerül ez a téma, ez az egyik aduász: „Én nem olyan lány vagyok.”

Éreztem, hogy M. nem fogja szó nélkül hagyni és igazam is lett. Róla tudni kell, hogy ugyanúgy három éve van egyedül, mint én.

Kalandozós típus lenne? Van ilyen egyáltalán? Ez egy kifejezett típus?

Nem, a barátnőm nem kalandozós típus, mégis voltak férfiak az életében, akik éppen csak egy estére vagy kettőre váltak a társaságává.
Mert úgy alakult, mert nem volt ebben az egészben több, mert a fiú utána nem kereste és vagy, mert, ördög és pokol, ő sem akart volna tőle semmi többet.

Számomra ő hiteles. Felvállalja magát és az életét és én ezért becsülöm. Tudom, hogy nem a „trófeák vadászata” hajtja, de mint minden emberi lénynek, neki is vannak érzései és vágyai, és ezeket nem tagadja meg.

Nos, M. lehúzta az utolsó kortyot, ami a poharában volt és E. felé fordult:
– Ide figyelj, drágám. Tudod, hogy imádlak, de még egy ilyen mondat, és nem állok jót magamért.
– De hát én nem…
– Tudom, te nem úgy gondoltad. Senki sem úgy szokta gondolni, mégis mindenki, mindig beletapos a másik lelkébe. Könnyű úgy okosnak lenni és markáns véleményt megfogalmazni, hogy nem voltál még ilyen helyzetben. Ha jól emlékszem T.-vel már majdnem egy éve együtt vagy, előtte meg épp csak két hónap kellett, hogy kiheverd Z.-t.

Nem baj ez,

csak így fogalmad sincs arról, hogy milyen egyedül lenni.

Arról pláne fogalmad sincs, hogy milyen érzés annyira egyedül lenni,

amikor már egy egyszerű öleléstől is majdnem elsírod magad.

És igen, így előfordulnak a kalandok is. Csakhogy, az nem olyan egyszerű.

Egyrészt azért, mert bárki bármit mond, utána ott van rajtad a bélyeg: „ te egy olyan lány vagy”. És a pasik is mondhatnak bármit, hogy szeretik a bevállalós és vagány csajokat, egy fenéket szeretik.

Egy nőnek legyen tartása és egy nőnek soha a büdös életben nem lehet annyi mindent megtenni, mint egy pasinak. Egy nőnek még mindig szentnek kell lenni, persze csak azért, hogy utána vidáman eldobva a glóriát, átálljon a másik oldalra, ha megvan a kiválasztott.

Ez a kettős mérce egy rohadt dolog.

Ha a pasi mondja, hogy ez csak egy éjszakára szól, mert ő „nem áll készen egy komoly kapcsolatra”, azt neked se szó, se beszéd el kell fogadni,

de ha te azt mondod, hogy „oké, rendben”, nyilván te vagy a legnagyobb ribanc a világon.

Egyébként, tisztelet a kivételnek, de a legtöbb pasi csak erre megy. Kérdés, hogy bevallja-e, mert szeretnek sunnyogni, még akkor is, ha azt mondod, hogy játsszatok tiszta lapokkal. Nem, imádnak vetíteni, mintha az életük múlna rajta.

Elmondom neked, hogy teljesen mindegy, hogy meddig vársz, utána úgyis le fog lépni, ha csak erre ment ki a dolog. Ezért sokkal egyenesebb, ha valaki megmondja, hogy csak ennyit és ennyit szeretne. Így eldöntheted, hogyha már az a kapcsolat nem lehet a tied, amire vágysz, akkor legalább egy éjszakára hagyod-e hogy jó legyen neked.

De előbb még harcold le, hogy a gumit nem viccből találták ki.

Komolyan, néha olyan, mintha felvilágosító órán kellene lenni.

Nem, barátom, tudom, hogy neked az a lényeg, hogy ne csinálj gyereket, de nem,

a gyógyszer nem véd meg a betegségektől.

Nem, az sem megfelelő megoldás, ha te majd figyelsz és kiveszed időben, ne akard beadni nekem ezt a dumát, nem vagyunk már tinédzserek. És igen, elhiszem, hogy kényelmetlen, mert nekem is az, de akkor sem.

Ha valahogy, nagy nehezen sikerül konszenzusra jutni, akkor tényleg már csak az a kérdés, hogy vajon neked jó lesz-e. 

Mert legyünk őszinték, és ismét csak tisztelet a kivételnek, de a pasik nagy része béna.

És önző. És egyáltalán nem figyel oda rád.

Utána csak elkeseredsz, hogy minek is csinálod ezt az egészet. Lehetett volna egy jó estéd, ha már több valamiért úgysem jut, de az sem lett.

És ha minden jól sikerül?

Igen, jól sejted, egy újabb kérdés: miért csak ennyi? Pontosan tudod, hogy nem csak erre vágysz, és amíg jó, addig nagyon jó, de utána mi van?

Utána pont ugyanolyan egyedül vagy, mint amennyire előtte voltál, csak addig az egy-két óráig tudja elfelejtetni a magányt, amíg együtt vagytok.

Úgyhogy drágám, az egyéjszakás kalandokban

semmi jó nincs.

Aki ezért irigyeli a szingliket, mert pasizhatnak megállás nélkül, az hatalmasat téved.

Ha időnként mégis bevállalja az ember, csak azért teszi, hogy ne fagyjon meg teljesen.

H.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük