Én is buta liba vagyok

Üdv mindenkinek! Az anonim buta libák csoportgyűlésére jöttem, remélem, jó helyen járok.

A Státuszom: Buta liba írással azonosulva, kezdem ugyanott.

Az az ember vagyok, aki ha valamit magában elhatároz, amellől nem tágít. Ha véleményt alkotok, akkor ahhoz tartom is magam. Vagyis tartottam.

Tökéletesen meg voltam róla győződve, hogy belőlem senki nem tud hülyét csinálni, én mindenkin átlátok, és simán kiszúrom a kamut. Persze…

Pár hónappal ezelőtt szilárd elképzelésem volt arról, hogy nincs szükségem olyan párra, aki nem felel meg minden igényemnek.

A tökéletesre hajtottam.

Jó, kicsit durván hangzik, de az elvárásaim korántsem azok:  a párom legyen magasabb nálam, ne dohányozzon, ismerje iváskor a mértéket, legyen intelligens, tanult, és mindezek mellett szerető, gondoskodó.

Szóval egy nem létező férfira vártam, egy kitaláltra, amikor felbukkant az életemben egy nagyon is létező: dohányzó, aktív alkoholfogyasztó, nagyképű, nagydumás pasi.

És minden előzetes hitem ellenére elkezdte piszkálni a fantáziámat. Akkor nem lett belőle semmi, külön utakon folytattuk tovább.

Időközben  – higgyétek el – megtaláltam a nem létező pasit. Mert létezett,  és minden kritériumnak megfelelt.

Mikor már egy ideje együtt voltunk, ismét felbukkant az életemben

A MÁSIK.

És akkor egyszeriben nem kellett a tökéletes pasi, mert hiányzott a kapcsolatunkból az a bizonyos szikra, a vonzódás.

Dobtam a pasit, én hülye.

Hogy is volt? „Sorsnak azt hívjuk, ami egy utolsó szemét képében utolér, miután kidobtál egy rendes, de unalmas pasit.” Na igen, elmondhatom, ez telitalálat!

A MÁSIKKAL ismét egy társaságba kerültünk, és ismét feldúlt.

Ismét hülyét csinált belőlem, ismét hamis ígéretekkel traktált.

Ismét felkavarta bennem az állóvizet, aztán otthagyott a parton vergődve.

És most ott tartok, hogy a víz rendületlenül hullámzik és hullámzik, és várom, hogy végre vagy megnyugodjon, vagy kicsapjon a medréből és elárasszon mindent.

Biztos vagyok benne, hogy úriemberek léteznek.

Ők azok, akiket ellökünk magunktól, mert nekünk az a paraszt kell…

Szóval lányok, örvendek a találkozásnak.

Remélem, a gyűlések segíteni fognak, és mielőbb kívül tudom magam a buta libácskák társaságán.

XOXO

A legújabb csoporttag

 

Olvasói levél

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.