Nem ismerek olyan tizenévest, aki ne várná epekedve az iskolai szüneteket. A legtöbben már annak örülnek, hogy kicsit lazulnak a kötöttségek és kevesebb teher nyomja a vállukat, sokan pedig tele vannak vágyakkal és tervekkel az előttük álló időszakot illetően.
Azt tapasztalom, a tinit nevelő családoknak gyakran okoz fejtörést, hogyan töltsék meg tartalommal például a nyári két hónapot úgy, hogy lehetőleg mindenki jól járjon: a kamasz feltöltődve, fejlődve és hasznosan töltse a rendelkezésre álló időt és mindez ne menjen a családi béke rovására.
Nézzük, mi minden jöhet számításba, ha szeretnénk, hogy kamaszunk kihozza a legtöbbet a lehetőségeiből!
A kamasz években elengedhetetlenül fontos az aktív életmód. Ha csemeténk egyébként is sportosan él, valószínűleg nem kell noszogatnunk, hogy mozogjon. Ha azonban inkább egész nap heverészne vagy a számítógép előtt ülne, rajtunk a sor, hogy terelgessük egy kicsit.
Fontos, hogy semmiképp ne úgy tálaljuk a törekvéseinket, hogy kényszerként élje meg! Ha így lenne, semmi másra nem számíthatunk, csak ellenállásra. Márpedig kinek hiányzik egy duzzogó tinédzser otthonról?!
A mentális egészség fenntartásához elengedhetetlen, hogy tizenévesünk minél több időt töltsön társaságban. Természetes, ha szeretnénk kihasználni a nyári időszakot a családi programokra. Azonban arról se feledkezzünk meg, hogy a személyiségfejlődés szempontjából neki most a legfontosabb, hogy a kortársaival töltődhessen!
Törekedjünk az egyensúlyra, de legyünk rugalmasak, ha néha inkább a barátaival menne strandolni a kiscsaládi kerti sütögetés helyett! Akár ki is használhatjuk, és magunkra fordíthatjuk az időt, amit nélküle töltünk ilyenkor.
A nyári szünet kitűnő alkalom arra, hogy kamaszunk kicsit belekóstoljon a munka világába. 15 éves kor felett diákmunkát is vállalhat. Ezzel két legyet is üthetünk egy csapásra: nem csak dolgozni tanul, de a saját bőrén tapasztalja meg, hogy mi a pénz igazi értéke.
Ha valamiért mégsem emellett döntenénk, akkor sem kell lemondani a lehetőségről, otthon, a ház körül is kaphat több felelősséget gyermekünk. Ha vele együtt döntjük el, mi lesz a feladata, jó eséllyel sokkal szívesebben is lát majd neki.
Ha már munka, mindenképp fontosnak tartom, hogy szót ejtsünk az önkénteskedésről is, ami nem csak a munka és az anyagiak megbecsülése terén játszik szerepet. Fontos lépcső lehet az empátia, szociális érzékenység és az érzelmi intelligencia fejlődése szempontjából is. Nem muszáj hatalmas súlyú önkéntes tevékenységekre gondolni, akár a szomszéd néninek vagy bácsinak is segíthet a bevásárlásban vagy a fűnyírásban.
Garantáltan meg fogja tapasztalni, hogy mekkora örömet tud okozni másoknak, sokszor nem is az elvégzett munkájával, hanem a puszta jelenlétével.
Nyáron kevesebb a teher, lazulnak a kötöttségek. Ne akarjuk beosztani minden egyes percét, és engedjük, hogy szórakozzon! Mehet kirándulni, fedezhet fel új tájakat, de bőven beleférhet egy-egy koncert vagy akár fesztivál is. Ha nélkülünk indul útnak, tisztázzuk a szabályokat és tegyünk meg minden óvintézkedést a testi és lelki épségének megőrzése érdekében!
Még így sem mindig egyszerű szabadon engedni a kamaszunkat, de ne feledjük: ez az időszak éppen arról szól, hogy önállóan próbálgatja a szárnyait! Hálás lesz nekünk, ha lazítunk a pórázon, úgy, hogy közben tudja, szükség esetén ott vagyunk és támogatjuk.
Vekerdy rendszeresen beszél „élettani lustaságról” kamaszok esetében. Tizenévesünk rengeteg viharos változáson megy keresztül testileg és lelkileg egyaránt. Innen nézve nem meglepő, ha sokat kapjuk semmittevésen. Amíg nem megy a kötelezettségek rovására, ne szidjuk meg ezért!
A megfelelő fejlődése érdekében szüksége van arra, hogy csak úgy legyen, fetrengjen, ne csináljon semmit.
Nem káros, ha látványosan unatkozik, és még a látszólag céltalan kütyüzés is megférhet a többi programmal. Ha év közben nem is, nyáron mindenképp engedjünk teret ennek! Sőt, akár elleshetjük tőle, hogyan csinálja… nekünk szülőknek sem árt néha lassítani!
A fentiekből is látható, hogy mennyi dolog van, amivel a kamasz gyermekünk lefoglalhatja magát a nyári szünetben. Törekedjünk az egyensúlyra, és legyünk minél rugalmasabbak tizenévesünkkel! Ne feledjük, hogy már nem gyerek, de ettől függetlenül szüksége van ránk, és a biztonságot adó szabályainkra is!
Ha pedig minden előkészületünk ellenére tinédzserünknek semmi nem jó, és közel vagyunk ahhoz, hogy robbanjon az a bizonyos bomba, csak mantrázzuk: „elmúlik”! Pár év, és ígérem, sokkal könnyebb lesz!
(kezdőkép: Pexels)
