5 tényező, melynek figyelembe vételével lassítani lehet az agyi öregedést

Testünk egészségével egyre többet foglalkozunk napjainkban, de vajon mi a helyzet a mentális egészségünkkel? Ahogy a testünk, úgy az agyunk is igénybe van véve, az idő múlásával kognitív képességeink is spontán romlanak.

A jó hír az, hogy úgy, ahogy a testünk esetében is sokat tudunk tenni azért, hogy ez a romlási folyamat lelassuljon, az agyunk “edzésben tartásával” mentális területen is figyelemreméltó eredményeket lehet elérni.

Kevesen tudják a nagy titkot, a nyers igazság azonban az, hogy körülbelül 28-30 éves korunkban vagyunk mentális képességeink csúcsán. Ez után a képességek lefelé ívelő tendenciát mutatnak. Egyedül verbális képességünk az, ami emelkedik. A kutatások egyértelműen rámutatnak, ha egészséges agyat szeretnénk, már fiatalon el kell kezdenünk erről gondolkodni, sőt ezért tennünk is kell.

Az agyi öregedéssel kapcsolatos problémák megoldásával számos kutatóintézet foglalkozik a világon. Az elmúlt három év pedig az áttörések, a remény és az optimizmus megújulásának évei voltak ezen a területen. Az egyik legeredményesebb intézet az amerikai Gibson Research Institute; a világ élvonalában járó BrainRx programjuk itthon is jól ismert.

Az intézet agykutatói a mágneses rezonancia képalkotással (MRI) és funkcionális mágneses rezonancia vizsgálatokkal (fMRI) képesek voltak meglátni a BrainRx kognitív program hatását az agyban, és számszerűen is meg tudták határozni a változásokat! Sőt, a program hatásának működését real-time-ban is láthatták! Kutatásaik egyértelműen az agy plaszticitásának elméletét támasztják alá. (Az agyi plaszticitás azt jelenti, hogy az agy változni képes MINDEN életkorban, az életkor előrehaladásától függetlenül.)

Az alábbiakban – néhány kutatási eredményt alapul véve – 5 olyan tényezőt veszünk sorra, amely kiemelkedő szerepet játszik az agy egészségének megőrzésében:

Helyes táplálkozás

 A táplálkozás az agyi egészség megtartásának is egyik fontos alappillére. Minden egyes falat, amit megeszünk, vagy harcol a betegségekkel szemben, vagy táplálja azokat. A neurotranszmitterek (agyi ingerület-átvivő anyagok) 80 százaléka a bélrendszerben termelődik, vagyis ha azt szeretnénk, hogy jól funkcionáljon az agyunk, akkor helyesen kell táplálnunk. Étrendünkben a cukor és a gabona minősül a két fő “agyölő” tápláléknak. A cukor, a gabonák és a feldolgozott élelmiszerek nem csak a testben, az agyban is gyulladást idéznek elő. Kevesen tudják, hogy az Alzheimer-kórt 3-as típusú diabétesznek is nevezik, ez a betegség szorosan kötődik a vércukor szinthez és az inzulinszabályozáshoz.

Nem csak testünk, de agyunk szempontjából is a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend javasolt. A Journal of the International Neuropsychological Society nevű tudományos lapban publikált tanulmány során megvizsgálták a különösen színes zöldségekben és gyümölcsökben előforduló lutein és a zeaxanthin hatását 65 és 86 év közötti idős személyek kognitív képességeire vonatkozóan. Egyértelműen azt találták, hogy a retinában megnövekedett lutein és zeaxanthin szint korrelált a memóriafeladatokban megnyilvánuló neurális hatékonysággal.

Testmozgás – Aerobic gyakorlatok

A Wake Forest School of Medicine kutatói idős személyeket vizsgáltak meg egy random kontroll vizsgálatban – a résztvevők enyhe kognitív károsodást szenvedtek. A vizsgálat során a kísérleti csoportban aerobic jellegű fizikai aktivitást végeztek a résztvevők. Hat hónappal később az MRI felvételek azt mutatták, hogy az aerobic programban résztvevők szignifikánsabban jobb végrehajtó funkciókkal (azaz munkamemóriához köthető képességgel, önszervezést és tervezési képességekkel) rendelkeztek, mint a csak nyújtó (streching) feladatokat végző csoportba tartozók.

Tudományos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan is, hogy idős korban óriási jelentősége van a BDNF nevű anyagnak. Ennek a fehérjének fontos szerepe van az idegrendszer megfelelő működésében és az agyi plaszticitásban, fejleszti a figyelmet, a percepciót, és a hangulatot is jobbá teszi. Segít megelőzni az agysejtek pusztulását, elősegíti az új idegsejtek születését és a már meglévő idegsejtek közötti kapcsolatok létrejöttét.  Egy olyan protein, amely úgy hat az agyra, mint ahogyan a földre a természetes trágya! Növeli termékenységét. A rendszeres, intenzív testmozgás a BDNF-szintet is növeli.

Egy új kutatásban Joyce Gomes-Osman, a University of Miami Miller School of Medicine professzora egy agyi szempontból hatékony gyakorlatsort állított elő. Kollégáival együtt 100 olyan létező kutatást vizsgáltak át, ahol bizonyos testgyakorlatokat több mint 122 fajta agyi funkcióval kapcsoltak össze. Az így kapott adatok 11.000 ember adatait tartalmazták. Az eredmény: azok a személyek, akik hat hónapos időtartamra vetítve 52 órát testgyakorlatoztak, sokkal jobban teljesítettek a kognitív sebességet és bizonyos gondolkodási képességeket mérő teszteken. Vagyis a tudományos eredmények által sugallt mozgásmennyiség: 1,5- 3.00 óra hetente! 

Agytréning programok

A már említett Gibson Research Institute programját, a BrainRx agytréning programot kísérlet alá vetették. A random kontroll vizsgálatok (RCT) igazolták, hogy a programot elvégzők agyában szignifikáns fizikai változások mennek végbe. A tanulmányban 30 középiskolást random módon osztottak be vagy a BrainRx egyéni agytréning programba, vagy egy hagyományos tanulást végző csoportba. A kutatás időtartama 15 hét volt. Minden tanulóval kognitív teszteket végeztettek el, illetve MRI felvételek készültek agyukról a beavatkozás előtt és után.

A kognitív teszteredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a BrainRx-csoportba tartozók számos kognitív feladatban szignifikánsan jobb eredményeket mutattak, mint a kontroll csoport résztvevői. A legszignifikánsabb változások a hallási feldolgozási területen mutatkoztak (ez a képesség az olvasás, írás, szövegértés, illetve az idegen nyelvek elsajátításának előfeltétele).

Az fMRI felvételek elemzése során Dr. Christina Ledbetter idegtudós, az LSU Health Sciences Center kutatója arra jött rá, hogy a kognitív tréning nyomán pihenési állapotban az agy számos területe szignifikáns változást mutatott az idegsejtek összekapcsolódását illetően, az agy neurális hálózata lényegesen hatékonyabban működött. Az agyi hálózatok pozitív változásai egyértelműen összefüggést mutattak a hallási feldolgozási területtel.

Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás

Az alvás olyan, mintha minden éjjel elvinnénk az autónkat az autómosóba. A legtöbb felnőttnek 7-9 óra alvásra van szüksége. Egy 2017-es tanulmány 27 kutatás eredményeire támaszkodva egyértelműen kimutatta: a kognitív rendellenességek (ideértve a demenciát és az Alzheimer-kórt is) egyértelműen összefüggnek az alvás minőségével. Összességében kimondható, hogy a rosszul alvóknál ilyen jellegű agyi betegségek 68 százalékkal nagyobb arányban fejlődtek ki, mint a jó alvóknál. A jó minőségű alvás kitakarítja a toxinokat, újra energizálja az agysejteket, és támogatja a tanulási képességeket és a memóriát! 

Társas kapcsolatok

Számos tanulmány rámutat, hogy az egyedül élők, vagy akik csak kevés szociális kontaktussal rendelkeztek, 60 százalékkal nagyobb arányban váltak demenciával élőkké. A szociális kapcsolatok egyenesen lecsapódnak az agyi egészség vonatkozásában. A közeli barátok és a szerető családi kapcsolatok mind segítenek megőrizni a gondolkodási képességeket, és lelassítják a kognitív romlást! Hogyan barátkozzunk és éljünk társadalmi életet? Épüljünk be egy baráti körbe, vagy építsük ki mi magunk azt, vállaljunk önkéntes munkát idős korban is, ahol másoknak segíthetünk, próbáljunk ki új tevékenységeket, és fókuszáljunk a legfontosabb kapcsolatainkra.

Dr. Bohács Krisztina PhD
intelligenciakutató

(kezdőkép: Unsplash)

 

One thought on “5 tényező, melynek figyelembe vételével lassítani lehet az agyi öregedést

  1. Доброе утро, моя обожаемая газета. Я получаю колосасальное удовлетворение от просмотра Ваших текстов!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük