A Szentjánosbogár lányok – egy sorozat kicsit minden nőről minden nőnek

Majdnem 30 éve tart a két teljesen különböző nő barátsága. Ilyen van? Ezen is elgondolkodsz, miközben nézed a sorozatot.

A Szentjánosbogár lányok című Netflix-sorozat egy regény alapján készült.
Ám már az első néhány epizód megnézése után kiderül a néző számára, hogy a sorozat alkotói mást szeretnének kihozni a történetből, mint ami a könyvben olvasható.

Mivel a sorozatban folyamatosan váltakozik három idősík, így egyszerre láthatjuk a barna hajú, nagyon vagány, erős, népszerű és „jó csajt”, Tullyt és barátnőjét, a szerény, csendes, visszahúzódó és kicsit esetlen, kétbalkezes, szemüveges, szőke Kate-t tizennégyévesként, majd egyetemistaként, illetve a jelenben, azaz negyven felettiként.

Fantasztikus a szereposztás: Katherine Heigl alakítja Tully Hartot, mint független, karrierimádó, kissé cinikus, határozott, imádott sztárt a jelenben és amikor még fiatal felnőttként csak álmodozik a nagy sikerről, és az első munkahelyén a háttérben dolgozik.
Sarah Chalke színésznő pedig a visszafogott Kate Mularkey-t játsza, aki okos és nagyon jól végzi a munkáját, ám mindig mást helyez maga elé, a jelenben éppen válására készülő, kamaszlányt nevelő anyuka.
A 70-es években ismerjük meg a lányokat, – ekkor még Alissa Skovbye játssza Tullyt és Roan Curtis Kate-t – és zárjuk őket a szívünkbe.

Kate nem találja a helyét, kicsit stréber és csúfolódás tárgya a suliban, aztán a szomszédjukba költözik a legmenőbb lány, akivel valaha találkozott. Barátnők lesznek és minden megváltozik. 

Kate irigyli a népszerű lányt, Tullyt,
Tully pedig mindent megadna azért, hogy olyan családja legyen mint Kate-nek.

Tully múltjába is kapunk betekintést és többször visszatér a kép, ahogy a kislányt elhagyta a hippi anyukája. A nagymamája nevelte őt, míg újra érte nem jött a hippi anyja, végül pedig ketten együtt költöztek Kate “minta-családja” mellé. Tully azt hazudja Kate-nek (és mindenkinek), hogy az anyja rákos, mert így kevésbé kínos az állandósult fű-szag a lakásban. Persze kiderül a hazugság, de addigra már elválaszthatatlan barátnők Kate-tel. Nem tud rá haragudni a szőke lány, aki szinte isteníti őt, aki felnéz rá, aki végtelenül büszke arra, hogy Tully a titkát egyedül vele osztotta meg.

Kate is rádöbben később, hogy az otthonában minden hazugságokra épül és a lány felnőttként még mindig azt próbálja elérni, hogy ő ne olyan legyen mint a saját szülei. Leginkább azt tudja, milyen nem szeretne lenni, azt viszont sokáig nehezen tudja saját magának is megfogalmazni, hogy mi az, amit szeretne elérni, mire -vagy kire- vágyik.

Tully először csak álmodozik róla – meg persze keményen dolgozik érte- hogy sikeres lesz, hogy saját műsora lesz, hogy sztár lesz. Aztán megkapja a csillogást, a hírnevet, imádják és ő rájön, hogy mégsem boldog. Egyedül él, egyedül fekszik le aludni, magányos. Humorral, szarkasztikus beszólásokkal és magabiztosságot mutatva próbálja leplezni, mennyire borzasztóan szomorú.

Tully úgy érzi, Kate nélkül semmit sem érne az élete. Kate pedig Tullyra támaszkodik, ő ad neki erőt.

Így alakult ki az évek alatt két nő között egyfajta függőség.

Nem biztos, hogy ez egy teljesen egészséges kapcsolat köztük, ám kívülállóként nézve ez egy szórakoztató sorozat! Kötekednek, csipkelődnek egymással és a körülöttük levőkkel, bátorítják egymást, tudnak a másik sikerének örülni. Meghallgatják a másikat, számíthatnak egymásra a bajban. Azt is lehet szeretni, mennyire ismerik egymást, mennyire azt akarják szinte minden létező alkalommal, hogy a másiknak legyen jó.

Lehet rajta elérzékenyülni és sírni, lehet rajta mosolyogni és kacagni!

A Szentjánosbogár lányok sorozatban minden megvan,
amire egy nőnek szüksége van:
dráma és humor, feszültség, izgalom, báj, érzékiség, kedvesség.

 

Minden nő követ el hibákat.
Nagyon jó lenne minden nőnek egy olyan barátnő, aki elutazik a messze található csilli-villi, puccos házából, hogy meglátogassa őt, átölelje, ott maradjon éjszakára, hogy megvigasztalja, hogy elmondják ezredjére: ők a legeslegjobb barátnők bármi is történjen, örökkön-örökké.

Minden nő szeret néha őrült és önfeledt lenni.
Szeretnénk egy olyan barátnőt, akivel kézenfogva együtt táncolunk, viccelődünk, röhögünk, nem bántódunk meg. Együtt ugrálunk, amikor öröm ér minket, együtt sírunk, ha elveszítünk valakit, mindent megosztunk egymással, támaszkodhatunk a másikra.

A sorozat arról szól, hogy minden egyes döntésünknek megvan a miértje,
és meg lesz a következménye. Nem lehet elfelejteni semmit.

Újra és újra visszatér, visszakúszik valamilyen formában. Tanulhatunk belőle vagy újra elkövethetünk hibákat. Bénázhatunk, majd talpraállhatunk.

Tudnunk kell bocsánatot kérni, tudnunk kell odamenni és bekopogni a másik ajtaján, hogy elmondjuk a szemébe, sajnálom, hülye voltam.

Tudnunk kell erősnek lenni és néha önzőnek is. Tudnunk kell néha a háttérből drukkolni, tudnunk kell néha csendben lenni, tudnunk kell, elmenni, ha most épp nem ránk van szükség, tudnunk kell szólni annak, aki adott pillanatban a legtöbbet tud segíteni.

Számomra ez a sorozat egy életszerű sorozat. Nem attól, mert egy barátság megtörhetetlen, – és főként nem fogom elárulni, mivel lett a vége az első évadnak, de nagyon várom a másodikat… – hanem, mert azt gondolom, néha kicsit Tully, néha kicsit Kate vagyok.

Naná, hogy szeretném elérni a céljaimat, a vágyaimat és jó lenni, abban, amit csinálok. Még egy nagyon-nagyon szomorú témából is kihozni a legtöbbet, nem csak könnyeket, hanem tapsot kapni. Ki ne szeretné, hogy imádják? Tully vagyok, amikor fánkot vagy csokit eszem éjjel, amikor élvezem a szeretkezést, amikor hátravetett fejjel röhögök, amikor viccelődöm másokkal, amikor ami a szívemen a számon – és a legtöbb nő is ilyen (vagy ilyen szeretne lenni).

Ugyanakkor nem tudnék lejönni magassarkúban a lépcsőn és bár egyáltalán nem megy a szerkómhoz én is tornacipőt választanék inkább. Amikor mesélnivalóm van, akkor is előbb meghallgatom a másik sztoriját, amikor sírnék, akkor is erős vagyok, amikor tudok, akkor segítek másoknak. Szeretek a gyerekemmel beszélgetni, nevetni, és naná, hogy néha jó elengedni magam, -attól még mert anya vagyok- és feszegetni a határaimat, bulizni, karaokézni, szexi fehérneműt viselni. Mert Kate sem csak egy szerény, visszahúzódó, bénázó anya, sokkal több annál, ahogy én is – és ahogy minden anya.

Nem azt mondom, hogy csak kétfajta nő van, számtalan típusú nő létezik, de ebbe a két karakterbe azért elég sok mindent beletettek. Nem értek egyet azzal, hogy csak kliséket tartalmazna a Szentjánosbogár lányok sorozat.

Talán éppen Sarah Chalke miatt fogod imádni a sorozatot, esetleg Katherine Heigl szokatlan barna haja miatt marad majd meg benned.  Majdnem biztos vagyok benne, hogy a Chumbawamba slágert is meg fogod hallgatni! Fogsz mosolyogni, nosztalgiázni, könnyeidet törölgetni és leginkább kiszakadni kicsit a saját hétköznapjaidból!

Azt gondolom, mindkét nőben megtalálod majd te is azokat a hasonlóságokat, amiket te is szeretsz magadban vagy szeretnél megtenni, de eddig nem merted.

Imádnivaló a sorozat, mert visz magával, mert érdekel, hogy mi történik még illetve mi volt az előzmény. (A vágásokat is nagyon kedveltem az epizódokban.)

Újra és újra kiderül, hogy a döntéseink,
a hibáink, a gyengeségeink, az erősségeink határoznak meg minket.

Legyünk bátrak és merjünk önmagunk lenni!

Nekem ezt üzente a Szentjánosbogár lányok sorozat és nagyon szerettem.

És neked? Ha még nem láttad, akkor nézd meg, mert garantáltan eltereli a figyelmed és jó kikapcsolódás lesz!

(Előtte vagy utána pedig olvasd el a könyvet is!)

Deák-Ember Ágnes
Csak Csináld – Magadért

(Képek: imdb.com)

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

13 film, amit nem szabad kihagynod az életedből

“Baby-t senki sem ültetheti a sarokba!” – A világklasszis Dirty Dancing film legjobb idézetei

Egy igazi nő ékszerként viseli a méltóságát

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük