Elnézést kell kérnem tőletek, hogy csak most jelentkezem, de az elmúlt 2 hónap, mintha nem is lett volna.

Nagyon intenzív volt testileg, lelkileg az utóbbi időszak, tele magasságokkal és icipici mélységekkel.  Amikor belevágtam a kis történetem megírásába megfogadtam, hogy őszinte leszek amennyire csak a nyomdafesték elbírja. Így továbbra is ezt tudom nektek ígérni.

Épp ülök a Kuckóban üresjáratban, egy csodás (üzleti) nap (ünnep) után és azon gondolkodom, hogy hol vannak a vendégek? Mindent ugyanúgy csinálok, mint eddig: időben nyitok, energikus vagyok, úgy keltem fel, hogy megváltom ma (is) a világot, isteni sütik/italok vannak, posztoltam már 3x az „előírásoknak” megfelelően, egyszóval a jelenben vagyok!

Amikor az icipici mélypontról beszélek, erről beszélek, nem nekem való. Nem tudom megemészteni, hogy rajtam kívülálló okok miatt, szimplán a csillagok állása végett nincs forgalom.

Tudtam, hogy a kiszámíthatatlanság az ősellenségem lesz, de gyakorlatban nagyon más, mint elméletben. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom az én természetes közegem, ha teltház van és óriási pörgés, azt sem tudom merre áll a fejem.

Imádom a lendületet, a boldog családokat, tekinteteket, gyerekzsivajt, a NYÜZSGÉST! Ezek az én mozgató rugóim, ebből merítem a végtelen energiámat és az „erőmet”, így tudok nap mint nap megújulni és előre menni!

Büszkén és félve a változástól osztom meg veletek, hogy az elmúlt 2 hónapban szinte minden napon ilyen volt, az ÉN napom! Eszméletlen érzés, hogy vannak már törzsvendégeim, akiket egyre jobban megismerek, akik belépnek az ajtón és intézem feléjük a kérdést, hogy: „1 laktózmentes, koffeinmentes latte macchiato lesz és 1 almáspite kosár?” Vagy „Menjetek fel nyugodtan a Kuckóba, hiszen már ismeritek a járást!”

Hihetetlen és közben hihető, hogy eddig MŰKÖDIK, amit megálmodtam és óriási nyitottsággal áll a környék (Újpest-Vác vonal) a Liza Kuckó és Kávézóhoz. Rengeteg pozitív visszajelzést kapok, hogy mennyire hiánypótló a vállalkozásom és olyan jó, hogy van/lett.

Bíztam benne, hogy lesz igény a minőségi helyszínre/programokra/játszókuckóra/étel, italra/bánásmódra/kiszolgálásra, de szembesülni vele a mindennapokban csodálatos érzés! Óriási motiváció ez nekem, hogy még több izgalmas programot hozzak el a környékre az itt lakóknak.

Hiszem, hogy a mai rohanó világban tudok  segíteni a családoknak, ha „házhoz jön a BABA KULTÚRA”!

Hiszem, hogy közösséget építünk és támogatjuk egymást, akár egy kedves szóval, ismeretlenül is. Olyan helyszínt teremtünk, ahol a beérkező anyukák az otthon monotonitásából kiszakadhatnak és megértésre lelnek a Kuckóban.

Hiszem, hogy új barátságok köttetnek egy finom kávé/süti mellett és a régi kapcsolatok még erősebbek lesznek, miközben a gyerekek élvezhetik a játékok világát.

Ezt jelenti számomra a Kuckó! A Liza Kuckó és Kávézó ötvözi az önfeledt játék, a (gyerek/felnőtt) programlehetőség és a kávézó adta élményt, megfűszerezve egy adag támogatással, megértéssel, az OTTHON MELEGÉVEL!

Itt nem vagy egyedül az örömöddel vagy akár a bánatoddal, szabad együtt sírni és nevetni is! Egyik legfontosabb irányelvem a figyelem és a törődés a vendégekkel. Mit értek ez alatt?

„Persze, félreteszem neked a sütiket és a bábszínház jegyeket!”

„Nem baj, ha késel kicsit a programról, megvárunk!”

„Küldöm a kalória táblázatot a diétádhoz!”

„Nézzük meg az összetevőket és rendelek nektek olyan sütit, amit a fruktózérzékeny gyermeked fogyaszthat!”

„Megértem, hogy nehéz napod volt és nehéz az ovis beszoktatás… ölelés, kedves szavak, támogatás!”

„Ne kérj bocsánatot, amiért a gyereknek rosszabb napja van, mindannyian átéltük ezt…!”

Egyre csak bővül ez a lista, a tapasztalatok, a tudás, a rutin, már nem fáj minden porcikám a sok állástól, a le-föl rohangálástól, már nem kell nyitás előtt 1 óra, hogy minden rendben legyen 9:00-ra.

Már egyre ügyesebben mozgok a vendéglátásban, a logisztikában, mennyiségek rendelésében (ugyan ez nagy kihívás), már kezdem látni milyen programokra van jelenleg igény és érdeklődés (persze amit kis időre felfüggesztettünk, nem tűnik el végleg… visszatérnek és új esélyt kapnak!).

Szépen haladok előre, lépésről-lépésre, de hosszú még az út a „biztonság” világába, ha van ilyen egyáltalán!

Van szerencsém részt venni a Tomán Szabina által vezetett mentorprogramban, ahol rengeteget tanulhatok tapasztalt szakemberektől és ott hallottam, hogy 10 év kitartó, célirányos munka után fognak igazán megismerni és tudni a Liza Kuckó és Kávézóról!

Jelentem eltelt 2 hónap, állok elébe a 9 év 10 hónapnak!

Pintér Lilla
Liza Kuckó és Kávézó

(A képek a szerző tulajdona, felhasználásuk nem engedélyezett!)