Tegye fel a kezét az, aki hallotta már azt az élete során, hogy „Mi leszek, ha nagy leszek?”
Legtöbbször ebben a formában a gyerekkorban találkozunk ezzel a kérdéssel, majd ahogy közeledik a nagybetűs élet, nő a tét és komolyabban foglalkozunk a témával. Érdemes megnézni, hogy „a pilóta, rendőr, tűzoltó, hercegnő, királylány leszek” állapotból merre sodort (tudatosan vagy nem) az élet.
A korábbi írásaimban már sokat meséltem az én utamról a tanulmányaim, karrierem és anyaságom kapcsán, így nem ismételve magamat megosztanám veletek a Liza Kuckó és Kávézó, saját induló vállalkozásomhoz vezető utamat és a közelmúlt eseményeit.
A célom, hogy betekintést nyújtsak nektek egy új vállalkozás megalapításának folyamatába, a fejünkből kipattanó szikrától a megvalósításig, a vágyaktól a realitásig, az elmélettől a gyakorlatig, miközben a már közel 2,5 éves gyerekünk határozza meg a mindennapjainkat.
Mielőtt belevágok, szeretném kijelenteni, hogy IGEN meg lehet csinálni, nem létezik lehetetlen és, ha ez az álmod NE HABOZZ!
Na de félre a lelkesítő, motiváló HR-es lelkemmel, nézzük a szikra pillanatát, amikor megvilágosodsz és nagyon büszke vagy magadra, hogy kitaláltad!*
(Egész életemben éreztem, hogy saját vállalkozást szeretnék, így már kezdetektől ment az agyalás, de az egyetem után még nem mertem volna belevágni önállóan semmibe sem. Utólag, de jól tettem, mert a korábbi munkahelyeim, a „Soha ne mondd, hogy soha!” élményeim: leginkább a kislányom, az anyaságom és a férjem/családom támogatása kellettek a jelenhez.)
*Nem, nem a Liza Kuckó volt az első szikra, sajnálom, ha ezt vártátok… Ami biztos volt, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni, szervezni, kommunikálni, pörögni, értéket adni, dekorálni/szépet alkotni a környéken (Göd).
A kezdetben a vendégházban gondolkodtam a Dunakanyarban, ahol nagyjából minden vágyam valóra válhatott volna, de már akkor is ott motoszkált bennem egy csodahely megnyitása, amit jól titkoltam. Gondoltam, tuti mindenki hülyének néz, ha ezzel előállok, hiszen már voltak korábban más ötleteim is (esküvői helyszín Verőcén).
Így elindultam a saját gondolataim mentén, „az én kis titkom” feltérképezésére. Természetesen a szűk család tudott róla, hiszen nélkülük sehol nem lennék, az ő háttértámogatásuk kimagasló és nélkülözhetetlen.
Amikor még nem állt össze teljesen a kép, az élet valahogy dobálta be elém a jeleket, amikre javaslom, hogy ti is mindig figyeljetek és vegyétek észre őket.
A kislányommal és a férjemmel elmentünk egyszer teljesen random egy budapesti szuper helyre, ami hasonló koncepció. Aztán a barátnőm ajánlott egy helyet a környéken, ahol több babás foglalkozáson is részt vettünk.
Majd megállapítottam, hogy a környéken nem sok beülős, beszélgetős hely van, pedig mennyire jó lenne meginni egy jó kávét és megenni egy finom süteményt.
Végül egyik nap összeraktam magamban, hogy kávézó+baba/mama/családi programok=HIÁNYCIKK a környéken. Így megszületett az első valamirevaló koncepció tervem a jövőmet illetően.
Ettől a pillanattól egyértelmű volt az irány, mindent kizárva elkezdtem beleásni magam a gyakorlati megvalósításba. Tudtam, hogy nagy fába vágom a fejszémet, ezért mielőtt tényleg megtettem és elköteleződtem nagyon hosszú időre, minden (munkahelyi) stabilitást magam mögött hagyva elmentem egy vendéglátóegységek nyitásával foglalkozó tanácsadóhoz, hogy vágjon fejbe, vagy zöld utat adjon.
5-6 oldalas dokumentummal és rengeteg házi feladattal távoztam, amit végig kellett csinálnom ahhoz, hogy egyáltalán belevágjak a megvalósításba.
Fontos, hogy még ezek előtt elkezdtem nézni Gödön kiadó üzlethelységeket, és szerencsére 1 db-ot találtam: elmentem, megnéztem, beleszerettem, tudtam EZ KELL! Így az ingatlan alaprajzával érkeztem a tanácsadásra.
Nagyon javaslom, hogy mielőtt belevágtok az (üzleti) álmotok megvalósításába készítsétek elő megfelelően, szánjatok időt a -1. lépésre és kérjetek segítséget, osszatok-szorozzatok, ne kapkodjatok, mert ez egy nagyon hosszú távú és költséges döntés, aminek nagy tétje van!
Május 1-én kötöttük meg a bérleti szerződést az ingatlanra, előtte majdnem 2,5 hónapig csak előkészítettem a terepet és pipáltam a listát, amit kaptam korábban. Amikor a lista végére értem, zöld utat adott az élet és én magam is, az elméletből gyakorlat lett és aláírtam a cégalapításhoz szükséges dokumentumokat.
Jöhet a 0. lépés az ingatlan átépítése a lehető legkevesebb költséggel (amire meghatároztunk egy max. keretet, amit nyilván átlép az ember, de nem mindegy mennyivel) a legrövidebb időn belül, hiszen ketyeg a bérleti díj.
Abszolút nem nyomasztó tény, hogy sürget az idő, tök laikus vagyok az építőiparban, nő és senki szakembert nem ismerek a környéken.
A jó hírem az, hogy ha megvan a saját utad és megdolgozol érte becsülettel, minden szépen alakul lépésről-lépésre, össze fog állni minden! Abban biztos voltam, hogy minőségi, igényes, letisztult családias és egyben Lillás (aki ismer, tudja milyen az) helyet szerettem volna, konkrét elképzelésekkel.
Ha hiszitek, ha nem, egy csoda jó csapatot (belsőépítész, burkoló, villany-és vízszerelő, asztalos) sikerült megismerni és összefogni, akik segítettek megvalósítani és egyben kivitelezni az álmomat.
A 0. lépés része a kivitelezésen túl a kávézói termékek, kuckó programok szervezése, a marketing, a levegőhöz jutás a sok ismeretlen teendő közben. Nem szépítek, ezer dologra kell egyszerre figyelni, miközben szinte minden újdonság és a csoda kislányom anyukája is vagyok, ami az elsődleges az életemben.
A folytatásban mesélek még a 0-1. lépésről és a kihívásokról illetve, hogy hogyan lettem királylányból a Liza Kuckó és Kávézó tulajdonosa és megálmodója.
Pintér Lilla
Liza Kuckó és Kávézó
(kezdőkép: Unsplash)
