Egymást szorosan ölelve állnak.
A konyhai falióra monoton ütemben pergeti az utolsó perceket. Szívük ugyanerre a ritmusra dobog. Mindketten tudják, eljött a búcsúzás ideje.
A nő a torkában hívatlanul életre kelő gombócot sós könnyeivel megfűszerezve nyeli vissza. Nem akarja, hogy a másik észrevegye. A férfi tudja, hogy sír. Nehezen győzi le késztetését, hogy szájával amaz puha ajkához közelítsen. Vagy, hogy letörölje az asszony könnyeit.
Ketten együtt megválthatnák a világot.
Jing és jang, ikerlelkek. Teste ösztönösen megfeszül, nehogy végigsimítson a nő hátán. Egy meggondolatlan mozdulat, s újra belefeledkeznek a pillanat varázsába. Uralkodik magán.
Szorosabban öleli. Mélyet sóhajt. Egymásra találtak.
Alkalmatlan időben.
Benko Emőke
(kezdőkép: Unsplash)
