Kovács Jolán, kettőezerhúsz november tizedéken nyolc óra kettő perckor, nyolcvankétéves korában halt meg. Tizenegyedikén, vacsoraidőben, kereken hat órakor kezdte érezni, hogy éhes, így kimászott a hullazsákból, majd elindult élelmet szerezni.
Az első útja egy kisboltba vezetett, ám hamar be kellett látnia, hogy szemérmetlen kórházi ruhájában nincs pénz, így hazafelé vette útját. Otthon a kertkapun egy fekete macska ült, belépve gazdag férje mellett egy boszorkány trónolt.
– Felszabadítottalak emberi mivoltodból, és visszajössz?
Jolán úgy érezte, tényleg felszabadul, ám éhségét is mardosta, így keményen megragadta a boszorkányt, majd nyakából kezdett táplálkozni. Miután jóllakott, felvette otthonkáját, és búcsú nélkül indult el új életet kezdeni.
Telek Zsuzsanna
(kezdőkép: Pixabay)
