Skip to content
Képzeld el, hogy nem ehetsz. Éhes vagy és egyszerűen nem ehetsz. Képzeld el, hogy pisilned kell, de vissza kell tartanod, most nincs időd kimenni.
(tovább…)
A ferences rendi szerzetes arra ösztönzi az embereket, látogassuk meg az elhunyt szeretteink sírját, nézzünk vissza a gyökerekhez, hiszen nemcsak az élőket kell szeretni, hanem a holtakat is.
(tovább…)
Szép volt és fiatal. (tovább…)
Leülnék. Megigazítanám a terítőt.
(tovább…)
…és akkor, hajnali kettőkor, gondolataimba mélyedve arra riadtam, nem tudom, ki vagyok. A régi „különleges vagyok” érzést felváltotta a sekélyes és unalmas énem. Elvesztem.
(tovább…)
Az életünk nagy részét a fejünkben éljük. Nem csak én, kicsit mindenki. Mindannyiunk fejében rengeteg gondolat száguldozik. Hatunk egymásra, önmagunkra.
(tovább…)
Kilók száma: -16 kg (aztán vissza 7, jav.: 10) Kisírt könnyek mennyisége: úgy 2 hektoliter
(tovább…)
Az életem széthullott egészen apró darabokra. Úgy definiálnám magam, mint jelentéktelen apró pontok elgurult halmaza.
(tovább…)
…és te tudod, hogyan kell, hogyan lehet jól csinálni, tanultad, mondták, beszéltek róla neked?
(tovább…)
Téli napon érkeztél meg hozzám, és ez a tavasz visz minél távolabb. Érkezik, közelebbé téve azt a napot, amikor a csendet madár csicsergés, a hópihéket tavaszi zápor, a kopárságot színek váltják.
(tovább…)
A kedvenc padomon ülök a téren, amit az első találkozásunkkor választottál. Sokkal fiatalabb voltál nálam, de teljesen más, mint a kortársaid, szinte észrevétlenül szerettelek meg.
(tovább…)
Folyékony arany mi jéghideg, mégis tüzes utóhatást kölcsönző. A pohár oldala tikkad, majd táncolva lecsorog egy pára csepp. Megnyalom ajkam, miután bele kortyoltam. Megállapítom, a legjobb pohár bor, amit ittam.
(tovább…)
Szörnyű érzés és tett fájdalmat okozni másnak.
(tovább…)
A kisfiam. A fején a legjobb fülhallgatómmal, ül a gépem előtt, ami spéci, direkt nekem felturbózott csodaszerkezet és aminek most ki van kapcsolva a mikrofonja és a kamerája, mert őt aztán nem lehet csak úgy megtekinteni akárkinek. Gondolom én.
(tovább…)
Lelkem minden rezdülésével akartalak téged. Nem számítottak félelmek, józan érvek, sokszor még a szemem előtt zajló jelenetek sem. Nem akartam észrevenni, hogy nem ugyanazt akarjuk.
(tovább…)
Azt mondják a férfiak a korral nemesednek, mint egy jó bor. Nos, ugyanezt rólunk, nőkről nem állítják sosem. Őszintén szólva eléggé kisstílű is lenne magunkat egy üveg borhoz hasonlítani, akkor már inkább egy üveg jó whisky. Erejét, kiszámíthatatlanságát, veszélyességét nem tagadhatja, ahogy mi sem.
(tovább…)
A tavaszi online oktatásból szinte még magunkhoz sem tértünk és csak remélni tudtuk, hogy maradhat a hagyományos tantermi tanítás. Persze a vírus terjed, meg veszélyes, az tuti, de azért ha igazán a szívembe nézek, a gyerekeknek az iskolában a legjobb tanulni, nem anyával és apával.
(tovább…)
A szerelem, csodás téma, ódákat lehet zengeni róla, tőle, érte, miatta…
(tovább…)
A háromszög csúcsának lenni nem kényszer. Egy döntés. Kortól, nemtől, társadalmi rangtól és vallási hovatartozástól függetlenül, egyszerre csak azt veheted észre, hogy az vagy.
(tovább…)
Gyakran gondolkodom a jövőn és a múlton egyaránt. A sok szomorú és boldog pillanat múlásán. Eszembe jut minden apró mozzanat, a sok érzelem, amit éreztem. Előtörnek, mintha el sem múltak volna.
(tovább…)
Emlékszem tavaly májusban halálra izgultam magam az első szülőin. Örömmel nyugtáztam, hogy a kisfiam az 1./a-ba került. Pont így szerettük volna. Izgatottan jegyzeteltem, hogy mi fog kelleni, első iskolás kezdő szülőként, és a maximalista szűz horoszkópjeggyel terhelten pislogtam.
(tovább…)
„Anyu én szívet készítettem az órán neked, mert ez az én szívem, amit te adtál nekem, amikor megszültél.”
(tovább…)
Újabb élményhaddal nőtt tapasztalataim puttonya. Érzések, zavaros képek hömpölyögnek bennem, és próbálok rendet tenni magamban. Elvileg, és gyakorlatilag is itthon ülök karanténban, nagyobbacska családommal, és igyekszem megugrani kisebb sikerrel az előttem tornyosuló akadályokat.
(tovább…)
A koronavírus elterjedésével és a személyes találkozások minimálisra csökkentésével még jobban teret nyertek az online kommunikáció különféle eszközei. Online „baráti találkozók”, „koccintások”, chatelések és még sorolhatnék sok mindent, mert most szinte minden online zajlik.
(tovább…)
Mi van a dolgok rossz oldalán? Mi van akkor, amikor belátom, hogy rosszul vagyok. Kit érdekel? Mire van hatással?
(tovább…)
A 30.születésnapomat fogom ünnepelni hamarosan. Nőként ez mennyire ijesztő? Rettentően. Körülvesz a média világa, ami azt sugallja, bárki lehetsz.
(tovább…)
Soha nem láttam magam olyan szépnek, mint akkoriban. Majdnem 8 hónapos terhes voltam, a fodrásznál ültem, feszülős kék felső volt rajtam és imádtam minden kerek mintáját rajtam.
(tovább…)
Böjte Csaba ferences szerzetes 1959. január 24-én született Kolozsváron. Autóvillamossági szerelőnek tanult, majd a Hargitában bányászként is dolgozott, mielőtt 1989-ben pappá szentelték.
(tovább…)
Azt hiszem, megosztom veletek az élet néhány nagy… igazságát. Íme:
(tovább…)
Rengeteg könyve jelent már meg. Bár tisztában van vele, hogy sokan már nem olvasnak könyvet, hanem csak online dolgokat, viszont ezek olyan gyorsan eltűnnek, hogy nem is emlékszünk rájuk. Azonban sok embernek több időre van szüksége, hogy feldolgozzon egy adott mondatot. És ennek a legjobb módja, ha alkalma nyílik arra, hogy újra meg újra elolvassa. Ezért írja meg mindig, ami foglalkoztatja.
(tovább…)
Egy új nap vagy egy új hét új lehetőségeket is tartogat magában. Ahhoz, hogy el tudjuk érni a céljainkat, néha elég egy-két jól irányzott mondat, idézet olyan emberektől, akikre felnézünk, akik hitelesek számunkra. Összegyűjtöttünk párat ezekből, amik reméljük sok olvasónknak segít az előbbre lépésben!
(tovább…)
A minap, reggeli közben megcsillant az asztalon heverő újság hasábjain egy cikk a pozitív pszichológiáról. Igen, én még ilyen kőkorszaki ember vagyok, aki ismeri a papírra nyomtatott sajtó fogalmát.
(tovább…)
Örökre megvettél a tekintetteddel, mely óvott és mindenhová elkísért, és olyan evidens szeretettel sündörgött mellettem, mint egy kölyökkutya.
(tovább…)
Ülök egy kék kanapén és egy pohár borról ábrándozom, aztán rájövök, hogy egy ilyen felejthetetlen év után megérdemlem azt a pohár bort.
(tovább…)
Ferenc pápa 2013 márciusa óta a katolikus egyház vezetője, ő a 266. az egyházfők sorában.
(tovább…)