Skip to content
Talán az évszakok váltakozása az egyik leglátványosabb példa arra, hogy mindannyiunk lelki és fizikai állapota mennyire összefonódik a természettel még akkor is, ha nagyvárosban élünk.
(tovább…)
A családállítás egymással kapcsolatban lévő személyek vagy akár jelenségek egymáshoz való viszonyulását képezi le. Ezért szerencsésebb rendszerállításnak nevezni, lévén közel sem csak családtagokat lehet vizsgálni vele.
(tovább…)
Nem voltál más, csak a csalfa szél…
(tovább…)
Közel egy éve tartó kapcsolatban vagyok benne egy olyan férfival, aki lelkileg és érzelmileg annyira sérült, amennyire egy ember csak tud sérülni a párkapcsolatok sorozatos kudarca miatt.
(tovább…)
Egy nő megérzi, ha valami nem olyan, mint lennie kellene.
(tovább…)
Tudom, hogy te vagy az. Mindig is tudtam.
(tovább…)
Azt hiszem, ez a legszörnyebb, mellkast szorongató érzés.
(tovább…)
Szép volt és fiatal. (tovább…)
Azon az estén veled, én egy vad, zavaros folyóba zuhantam.
(tovább…)
Egy nap alatt több száz érzés fut rajtunk végig.
(tovább…)
Szeretlek. Igazából ennyi, amit mondani szeretnék. Most füllentettem, hiszen nem állhatok meg ennyinél. Tengernyi mondanivalóm van a számodra.
(tovább…)
Oly sok mindent szeretnék elmondani neked, amiket sosem tehetek meg, és milliónyi bennem a kérdés, amikre sohasem kaphatok választ.
(tovább…)
Minden túlzás nélkül állíthatom: a valóban szuperérzékenyek minden nap meghalhatnak egy kicsit, ha nem tanultak meg uralkodni az érzéseik felett.
(tovább…)
Tisztán emlékszem arra a napra, mikor szerelmes lettem beléd. Már akkor tudtam, hogy számomra te vagy az igazi, és rajtad kívül nem kell senki más. Számomra az az egy év felért mindennel, de elveszítettelek és teljesen összetörtem.
(tovább…)
Az én kedvesem egy olyan srác, akit farkasok neveltek, és… Ja nem! Az egy másik dal.
(tovább…)
Csak egy félig megálmodott álom voltál, amiből fel kellett ébrednem. Egy futó kaland, ami mégis sokkal többet adott, mint reméltem és sokkal-sokkal többet vett el mint vártam. Megadtam magam… nem neked, a saját érzéseimnek.
(tovább…)
Ülök a tengerparton és a hullámokat nézem. Ha itt lennél…hmmm… De nem vagy itt. Egyedül figyelem, ahogy fodrozódik a tenger és közben a kavicsokat fürkészem, melyeket ki-be sodor a víz.
(tovább…)
Elvesztettem… és nem tudom miért… Mi volt a baj? Kivel volt baj? Én nem voltam elég? Vagy vele van a baj?
(tovább…)
Mi olaszok, kik úgy szeretjük az életet és annak minden apró rezdülését és momentumát most egy új korszak küszöbén állva, otthonainkból árasztjuk a világ felé az összefogás, a szeretet, a türelem, a kitartás megannyi érzelemhullámát.
(tovább…)
Mindenki mutogat a másikra: ki lehetett ki hibázott,
s mi csak fejet hajtva várjuk, egyszer majd valaki megmenti a világot.
(tovább…)
Már annyira megszoktalak. De nem magam mellett. Nem. Mert nem vagy itt.
(tovább…)
Ha elmehetnék egy plasztikai sebészhez, és megkérdezné, min dolgozzunk, azt sem tudnám, hogy hol kezdjem…
(tovább…)
Csak egy este. Egy áttáncolt este, ahol a zene végtelenre volt állítva, miközben együtt énekeltük az ismerős dallam szövegét, még ha nem is pontosan.
(tovább…)
Nő. Ez szeretnék lenni melletted. Igazi nő. Akiért küzdenek, akit védenek, még akkor is, ha elég erős lenne megóvni magát.
(tovább…)
Tele vagyok kételyekkel. Talán túl közel engedtelek magamhoz és ha most menni akarnál, már egy nyitott szívműtétként élném át a csalódást.
(tovább…)
Éppen ma egy éve, hogy ott álltunk az oltárnál.
(tovább…)
Évek elteltével is igényli egy nő a figyelmességet. Nem az ékszerekre, csokira vagy virágra gondolok ez alatt. Hanem a kedves szavakra, a bókokra és a flörtre.
(tovább…)
Naponta felteszem magamnak a kérdést:„Miért?” Nem értem, hogy miért kellett így történnie? Hiszen olyan jól indult, olyan jó volt minden, ami volt, megtaláltuk egymást, mégis engedtük kicsúszni a kezünkből a másikat.
(tovább…)
Jobban érzem most, hogy mellettem állsz, mintha folyton mondanád, mennyire szeretsz.
(tovább…)
Ha könyv lennél, a letehetetlen fajta lennél. Az, amelyiket mindig, mindenhol, mindenkor olvasnám, ugyanakkor félnék a végére érni. Bár, újra és újra olvashatok egy könyvet, de az első alkalommal még más, még nem tudom mi lesz a vége.
(tovább…)
Lázasan készülődött. Kétségek gyötörték, mert tudta, hogy a férfi is ott lesz a bálban. Nagyon szerette volna látni, de nem tudta, hogy milyen érzéseket vált majd ki belőle, ha látja ahogyan más lányoknak szenteli a figyelmét.
(tovább…)
Van, aki már a várandósság idején azonosulni tud az anyaság érzésével. Az első pillanattól kezdve kötődik születendő gyermekéhez, érzi hogy ez valami igazán különleges szövetség lesz kettejük közt.
(tovább…)
Egy kedves olvasónk szedte pontokba, mik azok az érzések, amik elkerülnek minket egy igazi, nekünk való társ mellett. Egyetértünk vele? Lássuk csak:
(tovább…)
Elmúlt a szenteste.
(tovább…)
Gyűlölet… Érdekes egy szó.
(tovább…)
Legyünk hálásak a sok sz@rnak, ami történt és történik velünk!
(tovább…)
Nagyon szeretjük egymást a férjemmel, lassan 10 éve együtt vagyunk, tele álmokkal, tervekkel.
(tovább…)
… odafigyel rám és nem felejti el, amit mondok neki.
(tovább…)
Félsz és megijedsz, ha kinyilvánítom feléd az érzéseimet… Pedig azok mind csak apró kedveskedések, mintha azt mondanám: jó étvágyat, egészségedre.
(tovább…)
