A kavicsbogár – Extradzsem

Leila, a kiskecske napról napra nőtt és erősödött. Egyre több időt töltött legelészéssel, amiben egyre ügyesebb lett. Olyannyira, hogy Papó megállapította: eljött az ideje egy tágas kecskekarám építésének, hacsak nem akarják, hogy a konyhakert és a gyümölcsös kietlen pusztasággá váljon, mire eljön a tavasz.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

A kavicsbogár – A koboldmag

Matyi kirepülése után a kavicsbogár búskomorságba esett, mert nem volt kiről gondoskodnia. A gyerekek idejük nagy részét az iskolában töltötték. Az időjárás téliesre fordultával Csiguli nem kívánkozott ki a kertbe, ehelyett a számára berendezett ötliteres uborkásüvegben szundikált.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

A kavicsbogár – A második fészekhagyás

Matyi, a szajkófióka napról napra szebb lett, bár ezt kezdetben csak elfogult nevelőszülei látták így. A könyvtár látogatói közül egyesek csúnyácskának, mások gyönyörűnek tartották. Volt, aki nem is könyvért tért be akár naponta többször is, hanem csak, hogy őt megnézze, és kéretlenül tanácsot adjon, vagy véleményt mondjon róla.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

1 hozzászólás

A kavicsbogár – Ugrándozás

A kavicsháton repüléstől megrészegült Csiguli hagyta, hogy Sebi vállára ültessék, hiszen a kavicsbogárnak el kellett rejtőznie, mielőtt még a kaszával hajladozó felnőtt mellé értek volna. Ámulva látták, hogy a borotvaéles szerszám minden lendítése után daliás fűszálak ezrei vágódnak hasra.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

A kavicsbogár – Mi a kő, dongókám?

Miután Bog barátságot kötött Sebivel, fel sem merült, hogy máshol is lakhatna, mint a kisfiú zsebében. Ennek oka lehetett a kő-lét mindent elfogadni kész, nyugodalmas türelme is, bár Sebinek néha eszébe jutott, hogy a kavicsbogár bármikor eltűnhetne előle. Olyankor megtiszteltetésnek érezte, hogy mégis vele maradt.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás